rubicon

Amikor egy királynak sürgősen pénzre van szüksége

A szepességi városok elzálogosítása
12 perc olvasás

A nehéz pénzügyi helyzetben lévő Luxemburgi Zsigmond 1412-ben zálogosította el a szepességi városok egy részét, az ezért kapott összeget jórészt a Velence elleni hadjáratra kívánta fordítani. Valószínűleg ő maga sem gondolta, hogy a települések több mint 350 év után kerülnek majd vissza a magyar Szent Korona fennhatósága alá.

1410-ben Velence Dalmácia megszerzése érdekében támadást indított a Magyar Királyság ellen. A válaszcsapás kezdetben reményteljesen alakult: 1411. november 19-én Ozorai Pipo Coneglianónál nagy vereséget mért a velencei szárazföldi erőkre. A magyarok azonban a köztársaság új, zsoldosokból álló seregével már nem bírtak, sőt Sebenico (Šibenik) is velencei kézre került. A kudarcok hatására Zsigmond magához ragadta az irányítást, a hadjárat pénzügyi fedezetét a II. Ulászló lengyel királynak elzálogosított szepesi városok és várak ellenértéke biztosította. 

A kölcsönig vezető út

Az állandó pénzhiánnyal küzdő Zsigmond már korábban is élt ilyen típusú eszközökkel. Még az 1385–86-os polgárháborús időkben rávette Mária és Erzsébet királynékat, hogy zálogosítsák el Pozsonyt és a Vág folyótól nyugatra fekvő várakat testvérének, Vencel

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.