A királyi (állami), a földesúri és az egyházi adózás létét Magyarországon a 11. századtól kezdve források igazolják. Az egyházi adózás kezdete egyértelmű: a legfőbb egyházi adót, a tizedet Szent István király vezette be. Ezzel szemben a királyi és a földesúri adózás kezdetei nem ismertek pontosan. Az előbbit a 14. századi krónikaszerkesztmény Péter királyhoz (1038–1041, 1044–1046) kapcsolta. Korai létét egyértelműen bizonyítja, hogy Könyves Kálmán király uralkodása alatt (1095–1116) már a reformjára is sor került. A földesúri adózást részleteiben és hitelesen elsőként a zselicszentjakabi apátság 1061-es alapítólevele örökítette meg. Ettől fogva az egyre gyarapodó forrásanyagban viszonylag gyakran szerepelnek a különféle adók.
Az adóalap változásaMindhárom adózás előfeltétele és alapja az önálló gazdaság volt, amely a földesúri birtok keretei között alakult ki. A földesúri népek számontartására szolgáló egység neve eredetileg a mansio volt. A fogalmat a 11–12. században kettős értelemben használták: házat (szállás, lakhely), illetve háznépet (család) egyaránt jelentett. A két egymást feltételező jelentés közül eleinte az
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
