Adók Magyarországon a két világháború között

A dua­liz­mus­ból megörö­költ adó­rend­szer szám­ta­lan új adó­faj­tá­val gya­ra­po­dott a két vi­lág­há­bo­rú kö­zött. 1918 után a köz­ter­hek je­len­tő­sen nőt­tek, és az át­la­gos adó­zó szá­má­ra az adó­rend­szer még bo­nyo­lul­tab­bá, át­te­kint­he­tet­le­neb­bé vált. Ma­gyaror­szá­gon nem­csak az ál­lam adóz­ta­tott, ha­nem a vár­me­gyék, a fő­vá­ros, a vá­ro­sok és a köz­sé­gek, a kü­lön­fé­le egy­há­zak, sőt még az ipa­ri és me­ző­gaz­da­sá­gi ka­ma­rák, ví­zitár­su­la­tok is adó­kat szed­tek a ma­gyar ál­lam­pol­gá­rok­tól. Az adók és il­le­té­kek 70-80%-a a köz­pon­ti költ­ség­ve­tést gya­ra­pí­tot­ta, a ma­ra­dé­kon osz­toz­tak az ön­kor­mány­za­tok és más szer­ve­ze­tek. Az ál­lam­ház­tar­tás be­vé­te­li for­rá­sait az egye­nes adók, a for­gal­mi és fo­gyasz­tá­si adók, va­la­mint az il­le­té­kek, vá­mok és jö­ve­dé­kek je­len­tet­ték.