Acsády Ignác a Magyarország három részre oszlásának története 1526–1608 című munkájában a tizenöt éves háborút önálló hadjáratok láncolataként írta le, „melynek nem a küzdő felek kimerültsége, nem is katonai érdek, hanem a téli évszak beállta vet véget. Akkor mindegyik fél téli szállásra küldi vagy elbocsátja seregét, és így a megvert fél időt nyer vereségét kipihenni és új segélyforrásokat nyitni, melyekkel a jövő nyáron újra kezdheti a harcot.” A háborúzók azonban nem csupán a következő évi hadműveletekre készülhettek fel ezen holt időszakokban, hanem a béke megkötése érdekében a kapcsolatot is felvehették és gyakran fel is vették egymással.
Az Oszmán és a Habsburg Birodalom között 1568-ban megkötött drinápolyi béke viszonylagos nyugalmat teremtett a magyarországi hadszíntéren. Ezek voltak az úgynevezett „háborús békeévek”. A perzsa sahhal vívott háború lezárását követően azonban mind a Portán, mind a végvidékeken szolgáló zsoldosok, timár birtokosok és zsoldnélküliek között újra felerősödtek azok a hangok, amelyek a keresztény Európa elleni hadjáratot sürgették.
A háború elkerülhetetlensége Bellona, a harc istennője vezeti a birodalmi csapatokat. Jan Harmensz Muller rézmetszete, 1600Utóbbiak, az úgynevezett „ruméliai lobbi” élére állt az 1591-ben Bosznia kormányzásával megbízott Deli Haszán pasa, aki sikeres hadjárataival, várfoglalásaival és különböző hatásvadász eszközökkel (a keresztény csapatok tevékenységének felnagyítása,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
