A muszlim vallásjog kiinduló tétele az, hogy az ellenségtől és az ellenség földjén szerzett zsákmány a harcosok közös tulajdona, ugyanis a vagyonvesztés a hitetlenek büntetése a hitetlenségért. A zsákmány (ganima, törökösen ganimet) azonban csak két feltétel fennállása esetén „törvényes”: 1. ha erővel/erőszakkal (anvatan) 2. és ha a muszlim közösség vezetőjének (imám, kalifa) engedélyével szerezték. A zsákmány lehet ingatlan, ingóság és személy (utóbbi hadifogoly, illetve asszony és gyermek). A zsákmányból csak a harcban részt vevők részesülhetnek, de csakis a győzelem kivívása után.
A Korán útmutatásai alapján a zsákmány ötödrésze (humsz) eleinte a prófétát és családját, később az ő szerepét átvevő államot illette meg, amelyet a különböző jogászok szerint három vagy hat részre kellett osztani, illetve ennyiféle célra kellett fordítani. A maradék négyötödöt a felnőtt férfi harcosok kapták, de nem egyenlően: a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.