A 19. századot nevezték Nagy-Britannia századának is. Ez a század a brit oroszlán számára az ipari forradalom, a politikai reformok és a gyarmati terjeszkedés kora volt. A gyorsuló változások közepette Viktória királynő rendkívül hosszú uralkodása (1837–1901) képviselte a folyamatosságot és a nemzeti hagyományok megőrzését, ezért ez az időszak viktoriánus korként vonult be a történelembe.
A 18. század utolsó évtizedeit a politikai viszálykodás és a társadalmi nyugtalanság jellemezte. Londonban a választási rendszer reformját követelték, vidéken a rossz termés miatt került sor zavargásokra. 1780-ban egy katolikusellenes tüntetés olyannyira elfajult, hogy a fővárosban tíz napon át tomboltak a fosztogatók. Írország nagyobb önállóságot követelt, a kormány tekintélyét pedig az amerikai gyarmatok elvesztése (1783) is csökkentette. III. György királyban előbb nem bíztak a politikai vezetők, majd fokozatosan elhatalmasodó őrültsége veszélyeztette a politikai stabilitást. Végül az ifjabb William Pitt (a hétéves háború híres miniszterének fia, egy mindössze 24 éves fiatalember) új whigekből és régi torykból alakított kormánya (1783–1801, 1804–06) szállt szembe határozottan a válsággal.
Pitt rengeteg felesleges hivatalt megszüntetett. Ügyes pénzügyi intézkedéseivel felszámolta az államadósságot, s közvetlen jövedelemadót vezetett be. A francia forradalom és a napóleoni háborúk idején pedig sikerült a kormánya mellé állítania a társadalom többségét. Pedig a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
