A város a középkori szabadságok egyik jellegzetes fókusza, a mezőgazdasági jellegű termelés feudális struktúrájába igazodó sajátos szerveződés. A jogi önállóságra szert tevő városi önkormányzat magában hordozta a függetlenedés lehetőségét, így a privilegizált lét állami önállósághoz vezethetett. Ahol a központi hatalom nem gyűrte maga alá az autonómiákat, vagy a hűbéri anarchia és a történeti fejlődés a széttagolt államiságot honorálta, a városok egy része önálló állammá, városállammá vált. A német tartományokkal egyenrangú birodalmi városok vagy a latin tradíciókból táplálkozó itáliai signoriák egyszerű önkormányzatnál jóval szélesebb szuverenitást szereztek.
VárosköztársaságokA 11–12. századi Európában a városi lakosság túlnyomórészt kézművesekből és kereskedőkből állt. Gazdasági tevékenységük biztosítása érdekében igazgatási és jogi autonómiát, jövedelemfüggő adófizetési rendszert, illetve az adó közhasznú felhasználását, továbbá a város megerősítését és megfelelő fegyverekkel történő ellátását ösztönözték. A püspökökkel és a fejedelmekkel folytatott küzdelmek nyomán az új szervezet magánszövetségből kollektív hatalommá alakult át, azaz létrejött a comune (városi önkormányzat, városi tanács).
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
