rubicon

A vasfüggöny végnapjai, 1989

Az állambiztonsági szervek alkonya Magyarországon
22 perc olvasás

A vasfüggöny lebontása, a határnyitás fogalma a közfelfogásban az osztrák–magyar határzónához kötődik, holott Magyarország keleti határa mentén az Erdélyből és tágabban Romániából menekülők egyre tömegesebb naponkénti konfliktusai miatt már „javában állt a bál”. A menekültkérdéssel tehát Magyarország nem 1989-ben és nem a keletnémet turisták kálváriája révén ismerkedett meg. A Genfi Menekültügyi Konvencióhoz való csatlakozást a romániai menekültek ügye motiválta, akkor, amikor a keletnémet turisták státuszváltásának kérdése még nem tematizálódott. Erre a kronológiai rendre is tekintettel kezdjük az elbeszélést az 1989-re már egyértelműen konfrontációs zónának tekinthető keleti – román–magyar – határszakasszal.

Pillanatképeket villantunk fel az annus mirabilisnek elkeresztelt 1989. év közép-európai kavalkád­jából. A címre koncentrálva követjük nyomon a vasfüggöny végnapjait, illet­ve eltűnését a magyar állambiztonsági szervek iratai alapján. Pontosabban a fennmaradt és már hozzáférhető, kutatható dokumentumok alapján. Há­rom titkosszolgálati forráscsoportból válogattam a szóban forgó témához: az 1989-es, Németh Miklós vezette kormány bel­ügy­­miniszterének, Horváth Istvánnak a fontosabb eseményekről napi rendszerességgel készített tájékoztatói­ból; a Belügyminisztérium állambiztonsági miniszterhelyettesi titkárságának ez évből fennmaradt irataiból; valamint a III/III-as

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta