A millenniumi évforduló alkalmából számos vármegye, város és közület készült arra, hogy helyi történelmi nevezetességekről, kimagasló eseményekről az utókor számára fennmaradó, művészi értékű emléket állítson. E műveket 1896 májusában mutatták be nagyszabású budapesti kiállításon. Torda-Aranyos vármegye, illetve Torda város is részt kívánt venni a művészetek e nemes versenyén. Közösségi határozattal döntöttek arról, mi is legyen az az esemény, amely megérdemli a képi megörökítést, és arról, hogy kit kérjenek fel a mű megfestésére. Körösfői-Kriesch Aladár festménye az 1568-as tordai országgyűlés históriai pillanatát, a vallási türelem és a szellem szabadságának deklarálását örökíti meg.
Torda-Aranyos vármegye hetilapja, az 1891-től folyamatosan megjelenő Aranyosvidék 1894 őszén közölt először hírt arról, hogy a város képviselő-testülete megvitatta és határozatával is megerősítette egy történelmi festmény megrendelésének ügyét. Határozathozataluk előzményéhez tartozik, hogy báró Eötvös Loránd kultuszminiszter leiratban ösztönözte a vármegyéket ilyen jellegű műalkotások megrendelésére.
A festmény tárgyaA vármegye szeptember 5-i közgyűlésén az indítványt előterjesztő Nesselfeld Miklós városi főjegyző előadása olyan buzdító szónoklattá kerekedett, amely biztosította a nemes ügyhöz méltó erkölcsi és anyagi támogatást: „Határozza el a képviselő-testület, hogy azon nagy jelentőségű
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
