Az erdélyi reformáció történetével foglalkozó különféle tudományágak művelői évszázadok óta keresik a magyarázatot arra, hogy miért is lett Erdély a 16. század közepén a „vallási béke szigete”, miért és hogyan alakult úgy, hogy bár a felekezetek tagjai között olykor történtek összetűzések, ezek mégsem alakultak komolyabb összecsapássá. Az egymás közötti nézeteltérések megmaradtak az országgyűlési viták keretei között vagy az iskolák és művelődési intézmények közötti vetélkedés színterén. A vallás- és egyháztörténeti fejtegetések mellett – amelyek e tárgykörben napvilágot láttak és amelyek nagyrészt a felekezetek hitvitázó irodalmának alapos, főként filológiai és eszmetörténeti magyarázataiból indulnak ki és azok minuciózus vizsgálatai alapján vonnak le következtetéseket – időről időre olyan tanulmányok is születnek, amelyek az Erdélyi Fejedelemség államának létrejöttével is kapcsolatba hozzák a reformáció hitelveinek e korai erdélyi elfogadását.
A II. János választott király uralkodása alatt, 1568 januárjában Tordán tartott országgyűlés a következő nevezetes törvényt hozta: „Urunk őfelsége, miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképpen mostan ez jelen való
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
