A vadászat aranykora

A tö­rök kiűzé­se és a Rá­kó­czi-sza­bad­ság­harc után megin­dult az or­szág hely­reál­lí­tása. A te­le­pí­té­si ak­ciók ré­vén 1720–1790 kö­zött Ma­gyaror­szág la­kos­sá­gá­nak lét­szá­ma meg­dup­lá­zó­dott, a la­kott te­le­pü­lé­sek szá­ma és ki­ter­je­dé­se is je­len­tő­sen meg­nőtt, ami együtt járt a szán­tó­mű­ve­lés alá vont te­rü­le­tek ro­ha­mos nö­ve­ke­dé­sé­vel. En­nek kö­vet­kez­té­ben szá­mot­te­vően csök­kent az er­dő­ál­lo­mány, ami nem ked­vezett a nagy­va­dak el­ter­je­dé­sé­nek. Szá­muk egy­re csök­kent, és vé­gül az 1860–65-ös évek­ben mély­pont­ra süllyedt. A sza­bad­ság­harc alat­ti és utá­ni zi­lált ál­la­po­tok, a kü­lön­bö­ző had­se­re­gek élel­me­zé­se, a rej­te­ge­tett fegy­ve­rek mind-mind a szarvas és a va­das­ker­tek pusz­tu­lá­sát okoz­ták. Ak­kor szar­vast na­gyobb szám­ban a kö­zép-­du­nán­tú­li hegy­vi­dé­ken, Keszt­hely­től Vi­seg­rá­dig, a Han­ság­ban, Gö­döl­lőn, Ta­má­si­ban, a So­mogy me­gyei Ber­zen­cén, Gö­csej­ben, il­let­ve a fel­so­rolt he­lyek kör­nyé­kén le­he­tett ta­lál­ni. Ba­ra­nyá­ban alig volt szarvas, Ge­men­cen pe­dig csak el­vét­ve, vál­tó­vad­ként. Vad­disz­nó mi­ni­má­lis mennyi­ség­ben élt az er­dő­kön kí­vü­li te­rü­le­te­ken. 

Gya­ra­po­dó va­dál­lo­mány

Ja­vu­lás csak ak­kor kö­vet­ke­zett be, ami­kor az 1860-as évek­ben né­hány lel­kes va­dász, hogy a hasznos vad tel­jes ki­pusz­tu­lá­sát megaka­dá­lyoz­za, ha­tá­so­sabb vad­vé­del­mi in­téz­ke­dé­se­ket kez­dett sür­get­ni. En­nek ered­mé­nye­ként jött lét­re ké­sőbb az 1872. évi, majd az 1883. évi va­dász­tör­vény is, és ala­kult meg az Or­szá­gos Va­dá­sza­ti Védegy­let. Et­től az idő­től kezd­ve a hasznos vad lét­szá­ma ha­tá­ro­zot­tan emel­ke­dett.

Habsburg Frigyes az általa elejtett szarvasbikával, Karapancsa, 1896

Leg­gyor­sab­ban a szarvas sza­po­ro­dott el a du­nán­tú­li ré­sze­ken. A szarvas a ko­ráb­ban la­kott te­rü­le­tei­ről fo­ko­za­to­san ter­jedt, s né­pe­sí­tet­te be a szá­má­ra meg­fe­le­lő vi­dé­ke­ket. Ozo­rai ere­de­tűek le­het­tek azok a szar­va­sok is, me­lyek az 1850-es évek­ben a Du­na és a Drá­va össze­fo­lyá­sá­nál meg­te­le­ped­ve a ké­sőb­bi hí­res bel­lyei szar­vas­ál­lo­mány alap­ját al­kot­ták. Az 1880-as