Kossuth Lajos életének valamivel több mint 51%-át töltötte magyar hazájában, kicsivel több mint 13%-át Törökországban, az Egyesült Államokban és Angliában, mintegy 36%-át pedig Olaszországban. A teljes életút több mint harmadának helyet adó környezet, város, ország vajon második hazája lett a magyar száműzöttnek? Vagy „csak” olyan otthonként szolgált, amelynek retesze azért zárta ki a külvilágot, hogy lakója lélekben könnyebben szálljon haza a búvó otthoni tájra? Tényleg „remete” lett Turinban az emigráns kormányzó, ahogy előszeretettel hívta önmagát, és emlegette rajongóinak mind népesebb hazai tábora az évtizedek múlásával? Vagy ez jól megválasztott „álca” volt csupán az öregember számára, hogy gigantikus politikai múltja ne tegye tönkre a magánkörbe visszavonulni kívánó értelmiségi törékeny autonómiáját? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Európa számára Itália mindig a „narancsok hona” volt. De „országnak” – amiként azt Kossuth Lajos jogos büszkeséggel hangsúlyozta – a magyar nyelvben hívták először. E szép név – Olaszország – már akkor beivódott a hazai közbeszédbe, amikor az itáliai tartományok lakói még nem is sejtették, hogy egyszer majd rájönnek: ők valójában egyetlen nemzet gyermekei.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
