A tridenti zsinat

Trident, dél-tiroli város, ma Trento néven Olaszország északi részén található, a 16. században azonban a Német-római Birodalom legdélibb városa volt. A város és a környező földek földesura a trentói püspök, tehát egyházi ember volt, mégsem ezért esett erre a helyre a pápa választása. A császár, V. Károly azt akarta, hogy a zsinat német földön üljön össze, a császári hatalom árnyékában, és ott találjon megoldást a német katolikusok és lutheránusok ellentéteire. A pápa azt szerette volna, ha Rómában, de legalábbis Itáliában gyűlnek össze a résztvevők. A nagy tanácskozás egybehívását megelőző számos kompromisszum egyike volt, hogy végül is a két világ határán: Trentóban nyílt meg a zsinat.

1517 októberének utolsó napján Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes kiszegezte híres 95 pontját a wittenbergi vártemplom ajtajára, és ezzel elindította a reformáció mozgalmát. Európa keresztényei – protestánsok és katolikusok egyaránt – azt remélték ekkor, hogy az egyetemes zsinat összehívásával tisztázódnak a felmerült problémák, és megtörténik az egyház reformja. V. Károly abban bízva támogatta a zsinat egybehívását, hogy a katolikus és protestáns fejedelmek kibékülésével helyreáll uralma a német tartományokban. Pontosan ezért tett meg mindent a zsinat megakadályozására a „legkeresztényibb király”, I. Ferenc, Franciaország uralkodója. A tridenti zsinat összehívására így csak akkor kerülhetett sor, amikor a két örök ellenfél 1544-ben átmenetileg békét kötött