A török függetlenségi háború

Az el­ső vi­lág­há­bo­rú­ban a tö­rök had­se­reg­nek rend­kí­vül előny­te­len stra­té­giai hely­zet­ben kel­lett har­col­nia. A Kau­ká­zus­ban és a Fe­ke­te-ten­ge­ren az oro­szok, Me­zo­po­tá­miá­ban (Irak) és a Szue­zi-csa­tor­ná­nál az an­go­lok el­len kény­sze­rült küz­de­lem­re. A fő had­szín­te­rek mel­lett tö­rök ka­to­nák har­col­tak Ga­lí­ciá­ban, Ma­ce­dó­niá­ban és Ro­má­niá­ban is. Az el­len­sé­ges túl­erő miatt a leg­több fron­ton je­len­tős ka­to­nai si­ke­re­ket nem ér­tek el, nagy győ­zel­met arat­tak el­len­ben a Dar­da­nel­lák­nál, ahol az an­gol és a fran­cia flot­tá­ra, a Gal­li­po­li-­fél­szi­ge­ten pe­dig a part­ra szál­ló, nagy­részt auszt­rál és új-zé­lan­di ka­to­nák­ból ál­ló brit erők­re mér­tek ve­re­sé­get. 1918-ra – Né­metor­szág­hoz, az Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chiá­hoz és Bul­gá­riá­hoz ha­son­lóan – Tö­rökor­szág is ere­je vé­gé­hez ért. 1918. ok­tó­ber 30-án a mud­ro­szi fel­té­tel nél­kü­li ka­pi­tu­lá­ció­val úgy tűnt, hogy a har­cok be­fe­je­ződ­tek, és a győz­tes nagy­ha­tal­mak ré­szé­ről sor ke­rül­het a tö­rö­kök el­le­ni ke­gye­lem­dö­fés­re, az or­szág fölosz­tá­sá­ra. Tö­rökor­szág csak füg­get­len­sé­gi har­cá­nak kö­szön­he­ti, hogy az el­ső vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tően a sév­res­-i bé­ke­dik­tá­tum, a „tö­rök Tria­non” a tör­té­ne­lem süllyesz­tő­jé­be ke­rült.