A téli háború

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú alatt a be­hó­do­lás­ra ítélt ki­sebb ál­la­mok­ra nem volt jel­lem­ző, hogy füg­get­len­sé­gü­ket, ne­tán sem­le­ges­sé­gü­ket si­ker­rel tud­ták vol­na ol­tal­maz­ni egy tá­ma­dó nagy­ha­ta­lom­mal szem­ben. 1939. no­vem­ber 30. és 1940. már­cius 13. kö­zött Eu­ró­pa fi­gyel­me Finnor­szág fe­lé for­dult, mert a mar­gi­na­li­zált észa­ki ál­lam a tá­ma­dó Vö­rös Had­se­reg ha­tal­mas túl­ere­je el­le­né­re is négy hó­na­pig tar­tot­ta ma­gát. Ez volt az ún. té­li há­bo­rú, amely fá­jó se­bet ej­tett Sztá­lin mél­tó­sá­gán, s vég­ső so­ron hoz­zá­já­rult a Finn Köz­tár­sa­ság há­bo­rú utá­ni füg­get­len­sé­gé­hez és ka­to­nai sem­le­ges­sé­gé­nek megőr­zé­sé­hez.

A szov­jet had­ve­ze­tés so­ro­za­tos hi­bái, az után­pót­lás hiá­nyos­sá­gai és a Vö­rös Had­se­reg te­te­mes em­ber- és ha­di­anyag-vesz­te­sé­gei a szov­jet ál­lam egyér­tel­mű gyen­ge­sé­gé­re utaltak, és mind az an­gol, mind a né­met ol­da­lon a szov­jet kap­cso­la­tok új­ra­gon­do­lá­sát ered­mé­nyez­ték: hoz­zá­já­rultak egy le­het­sé­ges an­gol–szov­jet szö­vet­ség meg­hiú­su­lá­sá­hoz, míg Hit­lert meg­győz­ték a szov­jet of­fen­zí­va idő­sze­rű­sé­gé­ről.