A táj meghódítása

A titok talán a téma kiválasztásában rejlik. Az osztrák és a közép-európai történelem egy-egy nagy korszaka, mint az ausztriai reneszánsz, Corvin Mátyás és a magyar reneszánsz, a Jagellók Lengyelországban, a barokk Prága komplex bemutatása olyan lehetőségeket teremtett, amelyekre addig nemigen gondoltak a múzeumi szakemberek. Nemegyszer azonban távolabbi kultúrák is megjelentek a kiállítási palettán, mint például az ókori Jordánia ősi nabateus és bizánci keresztény emlékeivel.

Egy ilyen kiállítást többéves szervező és tudományos munka előz meg, hiszen az első tervek kidolgozásától a részletes forgatókönyvig, a műtárgyak biztosításától az európai, sőt tengerentúli gyűjteményekből való kölcsönzésig a színes mellékletekkel ellátott, tanulmányokban bővelkedő katalógustól a múzeumpedagógiai célú kiállítási videofilmekig mindenre gondolni kell, méghozzá kellő időben. A legtöbb ilyen tartományi kiállítás eddig a Melktől néhány kilométerre fekvő Schallaburg reneszánsz várában talált otthonra, idővel azonban más, múzeumi célokra alkalmas műemlékek is sorra kerültek, alaposan fellendítve egyben az adott tájegység turistaforgalmát. 1990-ben a Kamp partján fekvő Rosenburg kastélyában az alsó-ausztriai nemesség sorsának változása, 1991-ben a gamingi, egykori karthauzi kolostorban a „gyógyítás művészete”, idén pedig a gloggnitzi, egykori bencés perjelség kastélyában „a táj meghódítása”, vagyis a semmeringi idegenforgalom, s általában a