A budai Várnegyedben, a polgárváros és a Királyi Palota épületegyüttesének határán elhelyezkedő Szent György tér a 19. század közepén, a Helytartóság ideköltözésével kezdett politikai helyszínné válni. Ennek, illetve az 1849-es ostrom egyes eseményeinek következtében szimbolikus szerepe is felértékelődött, ami különféle – részben megvalósult, részben tervben maradt – emlékműállítások formájában is megnyilvánult.
A tér a század végére fontos hatalmi gócponttá vált, és ezt a szerepét egészen a II. világháború végéig megőrizte. A háborús pusztítások és az azt követő hatalomváltás következményeként azonban eredeti rangját elvesztette, átfogó rendezésére és ezzel összefüggésben szimbolikus funkciójának érdemi újragondolására azóta sem került sor.
A Szent György tér mai, rendezetlen képét látva nem gondolnánk, hogy az előző századfordulón gigantikus emlékművek tervezett helyszíne volt.
Budapesten Erzsébet királyné emlékét viszonylag szerény, egyalakos szobor őrzi, Zala György 1932-ben a mai Március 15. (egykor Eskü) téren felavatott alkotása. Az emlékmű 1986-ban került jelenlegi helyére, az Erzsébet híd
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
