A Szent Szövetség Európájának egyik meghatározó politikai egyénisége Metternich volt. Az osztrák kancellár azt a célt tűzte ki, hogy a Habsburgok nagy múltú, de laza szerkezetű birodalmából szilárd egységet kovácsoljon. És ebben az egységben aggasztóan különálló résznek látta Magyarországot.
Azt az országot, amely tiltakozott az ellen, hogy az 1806-ban Osztrák Császársággá alakult birodalom puszta részének tekintsék, s hivatkozva korábbi sarkalatos törvényeire, azt kívánta, hogy a régi jogon maradjon a Habsburgok uralma alatt.
A régi jog mögött azonban egy teljesen más kormányzati szisztéma húzódott meg, más kormányzati rendszer, mint a birodalom többi tartományában és országában.
A Habsburg-dinasztia uralma idején Magyarország mindvégig arra törekedett, hogy biztosítsa – többé-kevésbé törvények által körvonalazott – önállását, belső kormányzásának rendjét, s részesüljön a rendi struktúrában is kívánatos gazdasági-társadalmi fejlődésből. Jól tudjuk, hogy milyen eredményekkel jártak a magyar rendi-alkotmányos elképzelések és az osztrák-német, tehát a Habsburg-hatalom akaratát kifejező abszolutisztikus és birodalmi centralizációs törekvések összecsapásai.
Abszolutizmus kontra polgári alkotmányosság Klemens Wenzel Lothar Graf vonPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
