Vajon nemzetek feletti közösség jön létre az új Európában, a nagyhatalmak egyensúlya érvényesül, vagy a nemzetállamok törekvései? A napóleoni háborúk után az európai nagyhatalmak tartós békét teremtettek a kontinensen. A nacionalista és liberális eszmék azonban fokozatosan aláásták az európai hatalmi rendet, két forradalmi hullám pedig végleg átformálta a bécsi kongresszus által kialakított Európát.
A 18. században divatba jött az európai egység gondolata. A gyakori háborúk miatt több államférfi és filozófus is az államok szorosabb egységszervezetének létrehozásától remélte a béke megőrzését. A felvilágosodás legnagyobb gondolkodói pedig eleve a művelt emberek nemzetek feletti közössége tagjának tekintették magukat, s az egész emberiség testvériségét hangsúlyozták. Friedrich Schiller német költő így fogalmazott: „Olyan világpolgárként írok, aki nem szolgál egy fejedelmet sem. Hazámat elveszítettem, hogy cserében megnyerjem az egész világot.” Ekkoriban sokan hittek abban, hogy a nemzeti sajátosságok jelentéktelenek: a francia Condorcet márki azt vallotta, hogy a legjobb törvények egyaránt megfelelnének az európaiak, amerikaiak és ázsiaiak számára.
A Szent Szövetség vezetői: I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király találkoznak Bécs előtt, 1814. szeptember 25.Ebben a szellemi légkörben újra
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
