rubicon

A Szent Szövetség-i rendszer

Megújuló nemzetközi kapcsolatok, 1815–1848
10 perc olvasás

Vajon nemzetek feletti közösség jön létre az új Európában, a nagyhatalmak egyensúlya érvényesül, vagy a nemzetállamok törekvései? A napóleoni háborúk után az európai nagyhatalmak tartós békét teremtettek a kontinensen. A nacionalista és liberális eszmék azonban fokozatosan aláásták az európai hatalmi rendet, két forradalmi hullám pedig végleg átformálta a bécsi kongresszus által kialakított Európát.

 

Tervek az európai egységről

A 18. században divatba jött az európai egység gondolata. A gyakori háborúk miatt több államférfi és filozófus is az államok szorosabb egységszervezetének létrehozásától remélte a béke megőrzését. A felvilágosodás legnagyobb gondolkodói pedig eleve a művelt emberek nemzetek feletti közössége tagjának tekintették magukat, s az egész emberiség testvériségét hangsúlyozták. Friedrich Schiller német költő így fogalmazott: „Olyan világpolgárként írok, aki nem szolgál egy fejedelmet sem. Hazámat elveszítettem, hogy cserében megnyerjem az egész világot.” Ekkoriban sokan hittek abban, hogy a nemzeti sajátosságok jelentéktelenek: a francia Condorcet márki azt vallotta, hogy a legjobb törvények egyaránt megfelelnének az európaiak, amerikaiak és ázsiaiak számára.

A Szent Szövetség vezetői: I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király találkoznak Bécs előtt, 1814. szeptember 25.

Ebben a szellemi légkörben újra

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.