rubicon

A Szent Korona-tan

Jelkép vagy fogalom?
10 perc olvasás

A Szent Korona története újabb évforduló kapcsán kerül előtérbe idén: negyven éve annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokból hazatért országunk alkotmányos állami folytonosságának e jelképe. A „jelkép” kifejezést szándékosan használjuk már itt, a bevezető sorokban, hiszen a magyarok számára a „látható” korona mellett létezik egy másik, azt övező, „láthatatlan” korona. A láthatatlan korona azon gondolatok összességét jelenti, amelyeket Szent Koronánk megtestesít. Alkotmánytörténeti szempontból ezek közül a legfontosabb az úgynevezett Szent Korona-tan, ezzel foglalkozunk az alábbiakban.

A Szent Korona-eszme és a Szent Korona-tan

A két fogalmat egymással azonos értelemben is szokták használni, azonban helyesebb a kettőt különválasztani. A Szent Korona-eszme a korona szimbolikáját fedi – itt tekintsünk el attól, hogy egyáltalán mikortól lehet a magyar királyi koronát szentnek tekinteni. Például Szent István királynak (1001–1038) fiához, Imre herceghez intézett Intelmeiben a korona a földi királyi

ha­talom s egyszersmind az égi, örök hatalom jelképeként is megjelenik. A Szent Korona később az államterületet is szimbolizálta, gyakran találkozunk ezzel a kifejezéssel: „a Szent Korona országai”.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.