A Szent Korona története újabb évforduló kapcsán kerül előtérbe idén: negyven éve annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokból hazatért országunk alkotmányos állami folytonosságának e jelképe. A „jelkép” kifejezést szándékosan használjuk már itt, a bevezető sorokban, hiszen a magyarok számára a „látható” korona mellett létezik egy másik, azt övező, „láthatatlan” korona. A láthatatlan korona azon gondolatok összességét jelenti, amelyeket Szent Koronánk megtestesít. Alkotmánytörténeti szempontból ezek közül a legfontosabb az úgynevezett Szent Korona-tan, ezzel foglalkozunk az alábbiakban.
A két fogalmat egymással azonos értelemben is szokták használni, azonban helyesebb a kettőt különválasztani. A Szent Korona-eszme a korona szimbolikáját fedi – itt tekintsünk el attól, hogy egyáltalán mikortól lehet a magyar királyi koronát szentnek tekinteni. Például Szent István királynak (1001–1038) fiához, Imre herceghez intézett Intelmeiben a korona a földi királyi
hatalom s egyszersmind az égi, örök hatalom jelképeként is megjelenik. A Szent Korona később az államterületet is szimbolizálta, gyakran találkozunk ezzel a kifejezéssel: „a Szent Korona országai”.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
