800. december 25-én III. Leó pápa császárrá koronázta Károly frank királyt. Noha a császárok, királyok rangját már régóta a fejükön viselt szalag, diadém, sisak, különféle alakú fejdísz és korona jelezte, Nagy Károly koronázásától számítható az uralkodóvá avatás egyházi szertartásának kialakulása. A szertartási szövegek és cselekmények, a viselet, valamint a jelvények és átadásuk sorrendje országonként eltérőek voltak. Az ornátus a főpap öltözetét követte, a jelvények a jogar, az országalma, a kard, a lándzsa, a sisak, a gyűrű és a korona voltak. Az egyházi szertartás legfontosabb részét az uralkodó megkenése szentelt olajjal és a korona, ritkábban a sisak átadása jelentette.
Hányatott sorsú ereklyeA magyar király koronája szimbolikus jelentőségében és formájában különbözött mind a nyugat-, mind pedig a kelet-európai uralkodók koronáitól. Hazánkban a király hatalmát egyedül a Szent Korona törvényesítette, és a képekkel díszített, felül zárt forma leginkább a keleti császárság koronáira emlékeztetett. A Szent Korona és a jelvények őrzéséről az Árpád-korban a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja gondoskodott. Később a visegrádi vár falai között őrizték. 1446-tól az ország főnemeseiből választott koronaőrök és szervezett koronaőrség gondoskodott a védelméről.
A fokozott őrzésnek és
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.