Kolozsvár városképi korszerűsödése a millennium felé közelítő és azon túlmutató századfordulós időkben kapott igazi lendületet. Iskolavárosi státusából kinövő, azt meghaladó polgári fejlődése akkor érkezett csúcspontjára. Tereinek, utcáinak nagyvárosi színeváltozásához köztéri művek éppúgy hozzájárultak, mint a már nem halasztható urbanisztikai átrendeződések. Így bútorozta be Fadrusz Mátyás-szobra az apró boltok szövevényéből kiszabadított főteret és alakította tereit az egykori városfalakon kívül emelt szobordíszes Nemzeti Színház vagy más helyszínen az Egyetemi Könyvtár monumentális épülete, melynek befejezését valamivel még meg is előzte a Szent György-szobor bronzmásolatának fölállítása. Az 1904. szeptember 28-án fölavatott szobor Kolozsvár kultúrtörténetének szimbólumaként éledt újra míves másolatában és hozzá illő Anjou-kori díszítményekkel faragott talapzatával.
Amióta Wilhelm Wenrich erdélyi szász kutató 1879-ben fölismerte a Szent György-szobor és az elpusztult váradi királyszobrok közötti kapcsolatot, a Kolozsvári testvérek, Márton és György munkássága már megtapintható, élő valóságként öltött alakot, és erősítette a köztudatban az alkotók Kolozsvárhoz tartozását. A történész Márki Sándor írásában, az 1895-ös év végén bukkan föl először a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
