A szé­kely székek

Az adó­fi­ze­tés alól fel­men­tett szé­ke­lyek­nek a kö­zép­kor­ban egyet­len ter­mény­be­li kö­te­le­zett­sé­gük volt a köz­pon­ti ha­ta­lom fe­lé: a ki­rály ko­ro­ná­zá­sa, há­zas­sá­ga, il­let­ve trón­örö­kös szü­le­té­se al­kal­má­val le­ro­van­dó „ökör­sü­tés”. Ez nem té­vesz­ten­dő össze a nép­ün­ne­pé­lye­ken ma új­ra dí­vó, lát­vá­nyos gaszt­ro­nó­miai szol­gál­ta­tás­sal, ne­ve pe­dig on­nan ered, hogy a ki­rály szá­má­ra össze­gyűj­tött ök­rö­ket (min­den szé­kely por­tá­ról egyet) tü­zes vas­sal meg­bé­lye­gez­ték, vagyis az ök­rök bő­ré­re bil­lo­got sü­töt­tek.