rubicon

A századelő politikai irányzatai és Tisza István

23 perc olvasás

„Nem kel­le­ne-e csakugyan fél­­reten­ni, le­he­tő­leg ki­kü­szö­böl­ni mind­azt, ami el­vá­laszt ben­nün­ket, és le­he­tő­leg egye­sí­te­ni en­nek az or­szág­nak min­den ere­jét – nem be­szé­lek ar­ról, hogy egy akol le­gyen és egy pász­tor –, de eset­leg az esz­mék har­cá­ban, eset­leg egy egy­más sze­mé­lyét be­csü­lő al­kot­má­nyos küz­de­lem tisz­tí­tó­tü­zé­ben egye­sí­te­ni min­den erőt az or­szág ér­de­keit va­ló­ban elő­moz­dí­tó po­zi­tív mun­ká­ra? Mert csak így le­het re­mé­nyünk ar­ra, hogy a ben­nün­ket kö­rül­ve­vő zá­to­nyok kö­zött ka­taszt­ró­fa nél­kül ve­zet­hes­sük ke­resz­tül a ma­gyar nem­ze­ti ál­lam­nak irány­tűt vesz­tett ha­jó­ját, ame­lyet a megol­dat­lan és megol­dás­ra vá­ró kér­dé­sek túl­sú­lya úgy is ele­mi erő­vel nyom a víz fe­ne­ké­re.” (Ti­sza Ist­ván, 1910)

Az 1867-es Habs­burg–ma­gyar komp­ro­misszum után a ma­gyaror­szá­gi po­li­ti­kai éle­tet év­ti­ze­de­ken ke­resz­tül a köz­jo­gi el­len­té­tek jel­le­mez­ték. En­nek a ki­egye­zés el­té­rő megíté­lé­sé­ben

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.