1711 tavaszán, kora nyarán ért véget a magyar történelem leghosszabb szabadságharca. A II. Rákóczi Ferenc vezette rendi szabadságküzdelem lezárását sokan nemzeti tragédiáink között tartják számon.
A szatmári béke néven ismertté vált szerződés azonban kora újkori történelmünk olyan fordulópontját jelenti, amely egyrészt lezárta a Habsburg-ellenes rendi felkelések hosszú sorozatát, másrészt egy új korszak nyitányaként kedvező – a török kiűzését követő kényszerű feltételeknél mindenesetre jóval előnyösebb – lehetőségekkel biztosította Magyarország betagozódását a Habsburg Monarchiába. Ezzel a 150 éves oszmán hódoltság alatt teljesen elpusztult ország újjáépítését, a nemzet felemelkedését eredményező folyamat elindítójává vált.
A békeokmány mindössze néhány oldalból állt. A tíz számozott és egy számozatlan pontban összegzett egyezmény lényegében politikai kompromisszum volt, amelyet a két hadviselő fél főparancsnoka, a király részéről Pálffy János gróf, kuruc részről pedig Károlyi Sándor báró kötött egymással.
A szabadságharc ügye az 1708. évi trencséni csatavesztés után már hanyatlóban volt, Rákóczi ellentámadási akciói 1709-ben a liptói hadjáratban, majd 1710 elején a romhányi csatában is rendre kudarcot vallottak. Az elhúzódó háborús-polgárháborús állapot és az utolsó években tomboló pestisjárvány szinte teljesen felőrölte Magyarország társadalmi és gazdasági erejét, ezért a békevágy mindkét fél részéről felerősödött.
A majtényi fegyverletétel, 1711. áprilisPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.