rubicon

A „Szálasi-címer"

10 perc olvasás

Bevezetőként hangsúlyozni szeretnénk, hogy a jelen elemzés nem kíván Szálasi Ferenc mozgalma, kormánya, politikája megítélésével foglalkozni. Mindezeket jó né­hány, Szálasi életútját és a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom históriájának alakulását feldolgozó szerző részletesebb elemzésében megtalálhatjuk. Ezúttal arra vállalkozunk, hogy a Szálasi Ferenc és kormánya által 1945 elején rendeleti úton életbe léptetett országcímert a történeti segédtudományok műveléséhez megkívánt módon – a politikatörténészi értékelés lehetőség szerinti kikapcsolásával –, heraldikusszemmel is megvizsgáljuk, s ezzel a magyar államcímer történetét bemutató eddigi vizsgálatainkat kiegészítsük. 

Egy fantomcímer keletkezése

Az 1944. március 19-i német megszállást követően hatalomra kerülő magyar kormányok – október közepétől az év végéig Szálasi Ferenc kormánya is – a 3970/ 1915. M.E. számú miniszterelnöki rendelettel előírt, hagyományos, koronás címereket használták államcímerként. A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt, egyre növekvő területeken formailag hatalmat gyakorló Ideiglenes Nemzeti Kormány is a koronás kiscímert használta, s a koronás kiscímer maradt az 1946. február 1-jén köztársasági államformát választó Magyarország hivatalos címere is 1946. június elejéig.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.