Bevezetőként hangsúlyozni szeretnénk, hogy a jelen elemzés nem kíván Szálasi Ferenc mozgalma, kormánya, politikája megítélésével foglalkozni. Mindezeket jó néhány, Szálasi életútját és a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom históriájának alakulását feldolgozó szerző részletesebb elemzésében megtalálhatjuk. Ezúttal arra vállalkozunk, hogy a Szálasi Ferenc és kormánya által 1945 elején rendeleti úton életbe léptetett országcímert a történeti segédtudományok műveléséhez megkívánt módon – a politikatörténészi értékelés lehetőség szerinti kikapcsolásával –, heraldikusszemmel is megvizsgáljuk, s ezzel a magyar államcímer történetét bemutató eddigi vizsgálatainkat kiegészítsük.
Az 1944. március 19-i német megszállást követően hatalomra kerülő magyar kormányok – október közepétől az év végéig Szálasi Ferenc kormánya is – a 3970/ 1915. M.E. számú miniszterelnöki rendelettel előírt, hagyományos, koronás címereket használták államcímerként. A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt, egyre növekvő területeken formailag hatalmat gyakorló Ideiglenes Nemzeti Kormány is a koronás kiscímert használta, s a koronás kiscímer maradt az 1946. február 1-jén köztársasági államformát választó Magyarország hivatalos címere is 1946. június elejéig.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
