A siker útjai a 19. században

A 19. szá­zad de­re­ká­tól dön­tően mó­do­sul­tak ha­zánk­ban az egyé­ni ér­vé­nye­sü­lés tár­sa­dal­mi fel­té­te­lei. Jól­le­het a bu­kott sza­bad­ság­harc ered­mé­nye­ként több mint más­fél év­ti­ze­dig Habs­burg ab­szo­lu­tisz­ti­kus kor­mány­zás volt az or­szág­ban, ez nem vagy rész­ben fog­ta csak vissza a pia­co­so­dás és mo­ne­ta­ri­zá­ló­dás fo­lya­ma­tát. Ráadá­sul az 1848. áp­ri­li­si tör­vé­nyek, va­la­mint az 1853-ban kiadott úr­bé­ri pá­tens meg­te­rem­tet­ték ha­zánk­ban a sza­bad föld­tu­laj­dont. Így nem csak sze­mé­lyé­ben vált sza­bad­dá a ha­zai job­bágy­ság, ha­nem több mint 90%-á­ban pol­gá­ri tu­laj­do­nos­ként is eman­ci­pá­ló­dott. 

A pol­gá­ri tu­laj­don kiala­kí­tá­sa a ko­ra­be­li leg­főbb va­gyon­tárgy, a föld­va­gyon ese­té­ben azon­ban nem vált csor­bí­tat­lan­ná. A hit­bi­zo­mány in­téz­mé­nye nem­csak át­men­tő­dött a múlt­ból, ha­nem a szá­zad má­so­dik fe­lé­ben to­vább erő­sö­dött, ami jó­té­kony ha­tás­sal volt az arisz­tok­rá­cia kon­zer­vá­ló­dá­sá­ra. A tu­laj­don és a for­ga­lom sza­bad­sá­ga ugyanak­kor szá­mos új te­rü­le­tet hó­dí­tott meg ma­gá­nak. Fon­tos fej­le­mény volt egye­bek közt a ren­di jog­ál­lás sem­mis­sé té­te­le 1848-ban és a zsi­dók fo­ko­za­tos jo­gi eman­ci­pá­ció­ja, amely sza­bad föld­vá­sár­lá­suk en­ge­dé­lye­zé­sé­vel vet­te kez­de­tét 1860-ban.

A ki­vé­tel nél­kül szin­te az összes tár­sa­dal­mi ré­te­get érin­tő vál­to­zá­sok lé­nye­ge, hogy majd min­den el­vi aka­dály el­tűnt vagy el­tű­nő­ben volt, ami meg­gá­tol­hat­ta vol­na a tár­sa­dal­mi mo­bi­li­tást, hi­szen a jo­gi (tör­té­ne­ti) ren­di­ség je­len­tet­te ko­ráb­ban e te­kin­tet­ben az egyik dön­tő aka­dályt. A kiegye­zés, je­len­tő­sen ki­tá­gít­va az egyé­ni ér­vé­nye­sü­lés tár­sa­dal­mi ke­re­teit, olyan fo­lya­ma­to­kat bon­ta­koz­ta­tott ki, ame­lyek fel­for­gat­ták a ha­gyo­má­nyos, ren­di tár­sa­dal­mi szer­ke­zet felépí­té­sét.