rubicon

A Romanov-dinasztia

8 perc olvasás
A Romanovok 304 esztendőn át viselték az orosz cárok Monomah-sapkáját. Tizennyolcan uralkodtak ez idő alatt: többségük vagy jelentéktelen, vagy léha, vagy bornírt despota volt. Azért néhány jelentős személyiséget is adtak a történelemnek: I. Péter és II. Katalin nem érdemtelenül kapta meg a „Nagy” előnevet, de Alekszej Mihajlovicsot, I. és II. Sándort is jelentékeny államférfiként tarthatjuk számon. Uralkodásuk az orosz történelem addigi legnagyobb anarchiájából nő ki, és abba is torkollik. Közben azonban egy periferiális országból világbirodalmat kovácsoltak. Tűzzel-vassal.

A több mint háromszáz évig, 1613-tól 1917-ig uralmon lévő orosz dinasztia legendába vesző őse, Iván „Kobila”, valójában a Litván Nagyfejedelemségből került valamikor a 13. század utolsó negyedében orosz földre. Unokája már a „Koska” ragadványnevet kapta: tőle eredt hát a Koskin bojári nemzetség, amely az évszázadok során több ágra oszlott. A történetünk szempontjából legjelentősebb Zaharjin–Jurjev család adta IV. Iván cár első feleségét, Anasztáziát, akiről meglehetősen hízelgő kép él a közemlékezetben. Csakúgy, mint fivéréről, az erényes és jóságos Nyikita Romanovicsról, a népdalok megénekelte hős bojárról. Ők már Romanovoknak mondták magukat, és Fjodor Nyikitics Romanov egészen a pátriárkai székig emelkedett.

I. rész

Fjodor Nyikitics azonban ifjúkorában a legkevésbé sem Isten szolgálatának kívánta szentelni magát. Mint az egyik legősibb és legelőkelőbb moszkvai bojárcsalád feje, Borisz Godunov egyik legfőbb riválisának számított, amikor Borisz, a Rurik–Monomah-dinasztia kihaltával, 1598-ban az orosz történelem első választott cárjaként tehette

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.