rubicon

A Román Légierő Magyarország felett, 1944–1945

14 perc olvasás

A háború 1944 tavaszán érte el Románia északkeleti határát, ahol a Vörös Hadsereg offenzívája ideiglenesen megtorpant. Az augusztus 20-án indított újabb, erőteljes szovjet támadás órák alatt több helyen áttörte a besszarábiai német–román állásokat, az arcvonal néhány nap alatt összeomlott. Ezt látva I. Mihály román király 23-án bejelentette a Román Királyság egyoldalú kilépését a német szövetségi rendszerből. Két nappal később formális hadüzenet nélkül, de facto kezdetét vette a román–magyar háború.

A román szárazföldi csapatok harcait az 1. légi hadtest (Corpul 1 Aerian, C1A) támogatta, amely 1944 szeptemberétől a szovjet 5. légi hadsereg alárendeltségébe tartozott. A román pilóták szokatlanul magas veszteségeket szenvedtek el a korábbi szövetségeseikkel vívott légi harcokban, és számtalan esetben érzékelhették, hogy új szövetségesük nem egyenrangú félként tekint rájuk, sőt a szovjetek nem­egyszer „tévesen” nyitottak tüzet ro­mán repülőgépekre. Jóllehet a románok német típusokat használtak, a pilótákban mégis felmerült, hogy a szovjet katonák bosszúja állhatott az incidensek hátterében. 

A román légierő csekély mértékben vett részt a „fődíjnak” tartott magyar fővárosért folytatott harcokban, történetírásuk utóbb mégis felmagasztalta a budapesti hidak bombázásáért. Ennek eredményessége azonban a korabeli dokumentumok alapján cáfolható. A románok részvétele Magyarország elfoglalásában végül a levegőben is jelentős áldozatokkal járt. 

 

1944.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.