A hitújítás történetében jelképekké vált városok: Wittenberg, Strassburg vagy Genf mellé magyar területről Kolozsvárt sorakoztathatjuk fel, a radikális reformáció eltérő irányokból induló és sokfelé ágazó teológiája itt vált ugyanis olyan koherens dogmatikai rendszerré, amelynek mérsékeltebb formája – Európában egyedülálló módon – egyházzá intézményesült és a politikum által elfogadott felekezet jogállását is elnyerte. A reformáció eszméinek jelentkezésekor különleges szerepet kapó német–magyar lakosságú város Brassó és Debrecen hatását ötvözve vált az erdélyi magyarság meghatározó szellemi központjává, melynek vezető lelkészei, elsősorban Dávid Ferenc, a nyugati radikális gondolati rendszerek befogadására és továbbvitelére is vállalkoztak.
A 16. század elején Kolozsvár lakosai a közép-európai normáknak megfelelően élhették egyházi életüket. Gótikus plébániatemplom állt a nagypiac közepén, mellette a Szent Jakab-kápolna nyújtott teret az áhítathoz, a kolduló rendek közül pedig kettőnek is volt kolostora: a domonkosoknak az Óvárban, az obszerváns ferenceseknek pedig a Farkas utcában. Nem messze a várostól, Kolozsmonostoron állott a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
