„Ismerem azoknak a prédikátoroknak szomorú történetét, akiket gályarabságra ítéltek, s akiknek emléke elevenen él ebben a gyülekezetben. Sok ilyen tragikus eseményt idézhet föl emlékezetünk” – e szavakkal emlékezett meg II. János Pál pápa történelmi látogatása során Debrecenben 1991. augusztus 18-án, mielőtt a gályarab prédikátorok emlékoszlopánál koszorút helyezett volna el.
Az egyházfő jól látta az esemény rendkívüliségét: a gályarabper napjainkig központi szerepet foglal el a magyar protestáns emlékezetkultúrában. A pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézett evangélikus és református lelkészek és tanítók pere a protestánsok által gyászévtizedként számon tartott 1670-es évek ellenreformációs intézkedéseinek egyik csúcspontja volt.
A felekezeti ellentétektől szabdalt országot másfél évtizedes vallási polgárháborúba sodró protestánsellenes fellépések közül ez kapott már a korban is komoly nemzetközi visszhangot.
A vasvári békével elégedetlen magyar főurak sikertelen szervezkedésének, a Wesselényi Ferenc nádor nevével fémjelzett összeesküvésnek a legfőbb vezetői mind katolikusok voltak. Bár a nádor vagy a szervezkedésről szintén tudó Lippay György esztergomi érsek még a mozgalom bukása előtt meghalt, a később kivégzett három vezető (Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Ferenc) is mind katolikus volt, ahogy a jelentős váltságdíj révén életét és birtokai nagy részét megmentő I. Rákóczi Ferenc is.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
