rubicon

A pozsonyi hídfő

19 perc olvasás

A pozsonyi hídfő 20. századi történelmünk rendkívül érdekes területi kérdése: már az I. világháborút követően létrejött, majd annak ellenére, hogy nem juttatta vissza hazánknak az 1938. évi első bécsi döntés sem, a II. világháborút követő békerendezés – egyedül e térségben – Magyarország kárára még hátrányosabb határvonalat állapított meg. Mi volt az oka annak, hogy e terület megszerzését, később pedig bővítését ennyire fontosnak tartották Csehszlovákiában, és mely események voltak a leginkább meghatározók a térség sorsában? Írásunkban előbb a pozsonyi hídfő 1919-es keletkezését mutatjuk be, aztán foglalkozunk a II. világháború utáni kibővítésével, végül pedig a Magyar–Csehszlovák Határrendező Bizottság egészen 1949-ig húzódó munkájába tekintünk be, melynek kényszerű megállapodásaiból nyilvánvalóvá válik az újabb területelcsatolás értelmetlensége.

Ligetfalu a Duna jobb partján feküdt, a pozsonyi várral szemben, ma már Pozsony városának panelházakkal beépített része. Azt a helyet, ahol Ligetfalu keletkezett, először 1225-ben említik, „insula Mogorsciget”, azaz Magyarsziget néven, amit a pozsonyi német lakosság Ungerauként fordított le. A hajdani Magyarszigeten a 17. század vége felé német falu jött létre, melynek Engerau volt a neve. A 19. század elején – valószínűleg az 1778. évi nagy árvíz következményeként – már a jelenlegi medrében folyt a Duna, Engerau pedig lassan megszűnt sziget lenni, mivel az azt délről és keletről körülvevő Duna-ág kiszáradt. A magyar Ligetfalu név először 1863-ban jelenik meg, mely a helyi lakosok által használt Audorf tükörfordításából ered.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.