A Salzburgi évkönyv 907. évi bejegyzésénél a következőket olvashatjuk: „Nagyon szerencsétlen harc folyt Brezalauspurcnál július Nonae-je 4. napján…” A krónika írója még nem tudhatta, hogy az egymondatos esemény milyen nagy jelentőséggel bír majd népe történetében, hiszen a többi kortárs évkönyv hasonlóan rövid bejegyzései is arról tanúskodnak, hogy csak egy vesztes összecsapásként értékelték. A későbbi korok történetírói az évszázadok távlatából már világosan felismerték, hogy Germánia a 907-es csatában vesztette el véglegesen pannóniai birtokait, és a magyar törzsszövetség bizonyította, hogy nemcsak hont szerezni, hanem azt megtartani is képes.
A magyarság politikai tényezőként 892-ben jelent meg a térségben, amikor Arnulf keleti frank királlyal szövetséget kötött Szvatopluk ellen. A következő években fegyverrel szerezték meg a Garamtól és a Dunától keletre eső területeket. 898-ban, amikor Berengár egész Itália ura lett, Arnulf ismét a magyarokat hívta segítségül. 898–899-ben egy jelentős létszámú magyar sereg tört Észak-Itáliára, és a Brenta folyónál vereséget mért Berengár hadaira. A győzelem után nem maradt a területen olyan szervezett erő, mely képes lett volna meggátolni a portyázó
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
