A Tanácsköztársaság bukását követően a politikai bűncselekmények minősége és azok megítélése jelentős változáson ment keresztül.
A századforduló előtt a politikai bűnöket elkövetők megítélése kevésbé volt negatív a köztörvényesekhez képest, mert az akkori közfelfogás szerint egy államellenes bűncselekmény esetén különböző értékek, elképzelések ütköztek egymással. E nézet szerint politikai elítéltnek minősült többek között Kossuth Lajos, az aradi tizenhárom vértanú vagy gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök. Ennek következtében az 1878-ban elfogadott Csemegi-kódex büntetési rendszerébe a jogalkotó belefoglalta az államfogház büntetési nemet, így biztosítva a ,,politikaiak” számára a privilegizált pozíciót a büntetés-végrehajtás során.
Ezeket az előzményeket figyelembe véve a Horthy-korszakban az alkotmányos restauráció mellett felmerült az igény az államellenes bűncselekmények körének újraszabályozására és a büntetési tételek szigorítására, aminek eredményeképpen az első Teleki-kormány alatt a Nemzetgyűlés elfogadta Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. törvényt, a rendtörvényt.
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
