rubicon

A politikai bűncselekmények és a rendtörvény

A kommunista mozgalmakkal szembeni büntetőperek a két világháború között
15 perc olvasás

A Tanácsköztársaság bukását követően a politikai bűncselekmények minősége és azok megítélése jelentős változáson ment keresztül. 

A századforduló előtt a politikai bűnöket elkövetők megítélése kevésbé volt negatív a köztörvényesekhez képest, mert az akkori közfelfogás szerint egy államellenes bűncselekmény esetén különböző értékek, elképzelések ütköztek egymással. E nézet szerint politikai elítéltnek minősült többek között Kossuth Lajos, az aradi tizenhárom vértanú vagy gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök. Ennek következtében az 1878-ban elfogadott Csemegi-kódex büntetési rendszerébe a jogalkotó belefoglalta az államfogház büntetési nemet, így biztosítva a ,,politikaiak” számára a privilegizált pozíciót a büntetés-végrehajtás során. 

Ezeket az előzményeket figyelembe véve a Horthy-korszakban az alkotmányos restauráció mellett felmerült az igény az államellenes bűncselekmények körének újraszabályozására és a büntetési tételek szigorítására, aminek eredményeképpen az első Teleki-kormány alatt a Nemzetgyűlés elfogadta Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. törvényt, a rendtörvényt.

A

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.