rubicon

A polgári magyar állam rendőrsége, 1867–1918

10 perc olvasás

A kiegyezést követően a rendvédelem – a közigazgatás részeként – a két társország, az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság belügyét képezte, melyet saját hatáskörben működtethettek. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia két társországában a rendvédelmi modellek gyökeresen eltérőek lettek volna. 

Az Osztrák Császárságban és a Magyar Királyságban a rend fenntartása két fő pilléren nyugodott, a csendőrségen és a rendőrségeken, melyeket kisebb speciális rendvédelmi szervezetek egészítettek ki, mint például a pénzügyőrség vagy az államfői testőrségek stb. 

Ez a modell lényegében a korabeli európai gyakorlatnak felelt meg. A közös vonások mellett azonban jelentős eltérésekkel működött a két társország rendvédelme, hiszen a rend fenntartására vonatkozó törvények tekintetében az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság törvényhozása önállóan hozta létre jogszabályait.

Állami és önkormányzati rendőrségek

A dualizmus kori Magyarország rend­őrsége két csoportra oszlott: állami és önkormányzati rendőrségekre. Az ország törvényei a rendfenntartás jogát az államnak és az önkormányzatoknak biztosították. Ebből adódóan rendőrséget községek és városok hoztak létre. A községekben azonban alig akadt rendőrség –

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.