A kiegyezés megkötésekor mindkét állam úgy látta, hogy a közös vámterület fenntartása kölcsönös érdek. Bár az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság között államhatár jött létre, ezen vámellenőrzést nem folytattak, az áruk a két állam területe között szabadon áramoltak. Az viszont közgazdasági szükségszerűség, hogy a közös vámterülethez tartozó államok nem folytathatnak önálló vámpolitikát. S itt a bevételek is közvetlenül a közös költségvetésbe kerültek. Ezeket a két költségvetés között csak úgy lehetett volna megosztani, ha ellenőrizni tudják, hogy a közös vámhatáron belépő árut pontosan melyik állam területére viszik. Ezt viszont lehetetlenné tette, hogy a két állam között ellenőrzés nélkül áramlottak az áruk. Elég csak az Európai Unióra gondolni, a közös vámterületnek itt is determináns következménye a közös vámpolitika és a vámbevételek közös kezelése. A vámbevételek azonban sohasem fedezték a közös ügyi kiadásokat, a közös költségvetésben keletkezett rést a két állam által fizetett kvótából töltötték fel. Itt ismét egy kísérteties hasonlóság adódik az Európai Unióval, ahol a vámbevételek mellett szintén a tagállamok által fizetett kvótákból töltik fel a költségvetést.
A vámunió kihatott az adórendszerre is. A közvetett adók mértékét össze kellett hangolni, ezek ugyanis beépültek a termékek árába. Az elvet már a kiegyezés becikkelyezéséről szóló törvény is kimondta (1867. évi XII. törvénycikk), magáról a vámunióról szóló törvény (1867. évi XVI. törvénycikk) pedig tételesen felsorolta azokat az adónemeket (pálinka, dohány stb.), amelyeket a két államban egységesen kellett megállapítani. Ha az adótartalomban nagyok az eltérések, akkor az a termékek árában is jelentkezik, s vámhatár hiányában nem kívánatos „bevásárlóturizmus” alakul ki. Megint utalhatunk az Európai Unióra, ahol különösen a nagy közvetettadó-tartalmú jövedéki termékek (benzin, cigaretta, alkohol) adóztatását szigorúan összehangolják. Az adó pontos mértékét azonban – a megszabott keretek között – a nemzeti parlamentek
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.