A polgári adórendszer megteremtése Magyarországon

A kiegye­zés meg­kö­té­se­kor mind­két ál­lam úgy lát­ta, hogy a kö­zös vám­te­rü­let fenn­tar­tá­sa köl­csö­nös ér­dek. Bár az Oszt­rák Csá­szár­ság és a Ma­gyar Ki­rály­ság kö­zött ál­lam­ha­tár jött lét­re, ezen vám­el­lenőr­zést nem foly­tat­tak, az áruk a két ál­lam te­rü­le­te kö­zött sza­ba­don ára­mol­tak. Az vi­szont köz­gaz­da­sá­gi szük­ség­sze­rű­ség, hogy a kö­zös vám­te­rü­let­hez tar­to­zó ál­la­mok nem foly­tat­hat­nak ön­ál­ló vám­po­li­ti­kát. S itt a be­vé­te­lek is köz­vet­le­nül a kö­zös költ­ség­ve­tés­be ke­rül­tek. Eze­ket a két költ­ség­ve­tés kö­zött csak úgy le­he­tett vol­na megosz­ta­ni, ha el­lenőriz­ni tud­ják, hogy a kö­zös vám­ha­tá­ron be­lé­pő árut pon­to­san me­lyik ál­lam te­rü­le­té­re vi­szik. Ezt vi­szont le­he­tet­len­né tet­te, hogy a két ál­lam kö­zött el­lenőr­zés nél­kül áram­lot­tak az áruk. Elég csak az Eu­ró­pai Unió­ra gon­dol­ni, a kö­zös vám­te­rü­let­nek itt is de­ter­mi­náns kö­vet­kez­mé­nye a kö­zös vám­po­li­ti­ka és a vám­be­vé­te­lek kö­zös ke­ze­lé­se. A vám­be­vé­te­lek azon­ban so­ha­sem fe­dez­ték a kö­zös ügyi kiadá­so­kat, a kö­zös költ­ség­ve­tés­ben ke­let­ke­zett rést a két ál­lam ál­tal fi­ze­tett kvó­tá­ból töl­töt­ték fel. Itt is­mét egy kí­sér­te­ties ha­son­ló­ság adó­dik az Eu­ró­pai Unió­val, ahol a vám­be­vé­te­lek mel­lett szin­tén a tag­ál­la­mok ál­tal fi­ze­tett kvó­ták­ból töl­tik fel a költ­ség­ve­tést.

A vám­unió ki­ha­tott az adó­rend­szer­re is. A köz­ve­tett adók mér­té­két össze kel­lett han­gol­ni, ezek ugyanis beépül­tek a ter­mé­kek árá­ba. Az el­vet már a kiegye­zés be­cik­ke­lye­zé­sé­ről szó­ló tör­vény is ki­mond­ta (1867. évi XII. tör­vény­cikk), ma­gá­ról a vám­unió­ról szó­ló tör­vény (1867. évi XVI. tör­vény­cikk) pe­dig té­te­le­sen fel­so­rol­ta azo­kat az adó­ne­me­ket (pá­lin­ka, do­hány stb.), ame­lye­ket a két ál­lam­ban egy­sé­ge­sen kel­lett megál­la­pí­ta­ni. Ha az adó­tar­ta­lom­ban na­gyok az el­té­ré­sek, ak­kor az a ter­mé­kek árá­ban is je­lent­ke­zik, s vám­ha­tár hiá­nyá­ban nem kí­vá­na­tos „be­vá­sár­lótu­riz­mus” ala­kul ki. Megint utal­ha­tunk az Eu­ró­pai Unió­ra, ahol kü­lö­nö­sen a nagy köz­ve­tett­adó-tar­tal­mú jö­ve­dé­ki ter­mé­kek (ben­zin, ci­ga­ret­ta, al­ko­hol) adóz­ta­tá­sát szi­go­rúan össze­han­gol­ják. Az adó pon­tos mér­té­két azon­ban – a meg­sza­bott ke­re­tek kö­zött – a nem­ze­ti par­la­men­tek