Az elmúlt századok legnagyobb demográfiai katasztrófáit a háborúk, az éhínségek és a járványok okozták – különösen, ha egyszerre sújtotta a népességet mind a három. A legpusztítóbbak sokáig a járványok voltak. A középkori és a kora újkori Európa népességét sokféle járvány tizedelte: tífusz, dizentéria, himlő, influenza, kanyaró, diftéria, de valamennyi járvány közül a pestis, vagy ahogy akkoriban nevezték: a döghalál volt a legveszedelmesebb.
Az ipari forradalom előtti, hagyományos európai társadalmakra magas születési és halálozási arányszámok voltak jellemzők, valamint rendszeresen ismétlődő népesedési katasztrófák, vagyis olyan évek, amikor jóval többen haltak meg, mint amennyien születtek, s a halálozások száma az előző évek átlagának többszörösére emelkedett. Anglia népességének újkori demográfiai viszonyait ismerjük legjobban, s az angol demográfusok 1541 és 1750 között 31 ilyen évet tartanak nyilván. Ez annyit jelent,
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta