A forradalom kirobbanásától kezdve folyamatosan újabb és újabb felkelőcsoportok alakultak a főváros egész területén. A fegyveresek többségét főleg fiatal munkások, segédmunkások alkották. Tevékenységükre – különösen a forradalom első napjaiban – a spontaneitás volt a jellemző, hiszen távolról sem a legtudatosabb, legtájékozottabb társadalmi rétegek vettek részt a harcokban. A fegyveres ellenállócsoportok szerveződésében három szakaszt különböztethetünk meg. A forradalom kitörésétől a fegyverszüneti tárgyalásokig – október 23-ától 29-éig tartó első időszakban a véletlennek volt meghatározó szerepe. A rendőröktől, katonáktól vagy a raktárakból szerzett fegyverekkel felszerelkezve többnyire kis létszámú csoportok alakultak, egy-egy általuk kiválasztott parancsnok irányítása alatt, főleg munkáslakta körzetekben. A lakosság nagyobb része támogatta a felkelőcsoportokat, amelyek összetétele szinte óráról órára változott. Legfőbb tevékenységük a szovjetek, illetőleg az ÁVH-s, rendőri, honvédségi erők elleni harc volt.
Felkelőkből nemzetőrségOktóber 28-án gyökeres fordulat következett be: ekkor fogadta el a Központi Vezetőség a Politikai Bizottságnak azt a határozatát, amely az eseményeket forradalomként, szabadságharcként
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
