A következőkben alapvetően két történelmi szituációt elemzünk Széll Kálmánra fókuszálva: azt, amelyikben Magyarország pénzügyminisztere lett, és azt, amelyikben megszűnt annak lenni. A kezdő- és a végpont között – mintegy logikai kapocsként – Széll Kálmán pénzügyminiszteri működésének fontosabb eredményeit vázoljuk fel. Ennek megfelelően először a Szabadelvű Párt megalakulásának körülményeit, Széll Kálmánnak a fúzió létrehozásában játszott szerepét, utóbb pedig a kormány szempontjából válságos 1878-as év, azon belül is kiemelten Bosznia-Hercegovina megszállásának nehézségeit ismertetjük.
A Deák-pártban az 1870-es évek elejétől egyre fontosabb emberré váló Széll Kálmánt Szlávy József miniszterelnök 1873–1874 fordulóján felkérte pénzügyminiszternek, ő azonban visszautasította az invitálást. Ezzel jó taktikai érzékről tett tanúbizonyságot, a magyar államháztartás ugyanis az 1870-es évek első felében, különösen az 1873-as gazdasági válság után nagyon nehéz helyzetbe került. Az állami kiadások 1868 és 1873 között mintegy 70%-kal, 147,5 millió forintról 251,2 millióra növekedtek. A kiadások megugrásával a bevételek nem tudtak lépést tartani, 1868–1873 között csak 18%-kal, 154,1 millióról 181,7 millióra emelkedtek. A hiányt, valamint a kiemelten fontos állami beruházásokkal (például vasútépítésekkel, építkezésekkel) kapcsolatos kiadásokat ezért az állam kölcsönökből fedezte: 1867–1872 között mintegy 193 millió forintnyi
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
