A „pápa” név késő latin szó, amely a görög pappasz (papa, apuka) jelentésű szóból származik. Eleinte minden püspököt így szólítottak, de a VII. század óta egyedül a római püspököt illeti meg a „pápa” név.
A pápaválasztásA római püspököt – a többi püspökhöz hasonlóan – eleinte a környékbeli püspökök közreműködésével az egész római nép, világi hívők és a klérus együttesen választották. A választók köre azután fokozatosan szűkült. 1059 óta kizárólag a bíborosok testületét illeti meg a pápaválasztás joga. A bíborosok vagy kardinálisok a pápa legfőbb tanácsadói és munkatársai az egyház kormányzásában. Számuk a középkorban 50 körül volt, a XVI. század vége óta 70. A bíborosok kinevezése a mindenkori pápa joga. A testület ritkán volt teljes, s a középkorban nem egy esetben a húszat sem érte el a pápaválasztáson részt vevő bíborosok száma. Az 1958-ban megválasztott XXIII. János pápa 90-re emelte a kardinálisok számát, utóda VI. Pál alatt pedig a testület tagjainak száma már jóval meghaladta a százat. Az ő rendelkezése szerint azonban a választáson csak 120 bíboros vehet részt, a 80 éven felülieknek nincs választójoguk.
Az 1271-ben Viterboban összegyűlt 17 bíboros oly sokáig nem tudott megegyezni a pápa személyében, hogy bezárták őket, s addig kellett elzárva kenyéren és vízen
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.