A kereszténység – mint egy szolidáris nagy család képzete – a modern kutatók szerint már az első századokban is meghatározó módon járult hozzá e vallás gyors és mindent elsöprő erejű terjedéséhez. Későbbi megfogalmazásban a keresztényeket a „respublica Christiana” egyesítette, s egyúttal fel is jogosította, hogy külső veszély esetén a fenyegetéssel arányban álló választ adjanak egyénileg s a pápa felhatalmazása alapján uralkodóikkal együtt, aminek a keresztes eszmekör adott keretet. Kimondatlanul is a saját üdvösségét veszélyeztette az, aki kibújt a kötelezettség alól, amelynek teljesítését a pápa már a 11. század óta lelki és pénzügyi kiváltságokkal támogatta. A felhívások fogadtatása persze mindig függött az adott időszak politikai körülményeitől, még ha III. Callixtus pápa ki is nyilvánította, hogy a pápai felhívás olyan súlyú, mintha Krisztus vagy Szent Péter szólana.
A pápáknak – miként a korabeli uralkodóknak – általában azonnal mobilizálható készpénztartalékuk és fegyveres erejük nem volt, terveiket az önkéntes felajánlásokra s különösen a jövőben beszedendő, az egyháziakra vagy világiakra, olykor mindkettőre kiterjedő különadókra alapozták. Ezek legnevezetesebb példája a hattini csata és Jeruzsálem elvesztése után Angliában, valamint Franciaországban szedett ún. „Szaladin tizede” volt.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
