A párizsi Notre-Dame Franciaország első öt gótikus templomának egyikeként az évszázadok során a város jelképévé vált.
Bár a királyság életében sohasem töltött be állandósult szakrális szerepet, mint Reims vagy Saint-Denis, a székesegyház a 12. században megszülető főváros első, mind méreteit, mind helyét tekintve kiemelkedő, reprezentatív épülete volt, megelőzve a Louvre-t vagy a Sainte Chapelle-t.
Megszületéséhez szükség volt a politikai, kulturális, gazdasági, demográfiai és technikai feltételek szerencsés együttállására, ami Párizst és vele az egész Île-de-France-t a középkori Európa egyik meghatározó központjává emelte.
A 12. század közepén Franciaországban az eredetileg egyházi pályára szánt VII. Lajos (1137–1180) uralkodott. Az ifjú királyt apja, VI. Lajos (1108–1137) röviddel halála előtt összeházasította Aquitániai Eleonórával, akinek öröksége Aquitánia mellett több más, a mai Délnyugat-Franciaországban fekvő területet is felölelt. A frigynek köszönhetően a királyi birtokok területe csaknem megháromszorozódott. A házasság ugyan tizenöt évvel később válással végződött, és a megszerzett birtokok is jó időre kikerültek a francia király kezéből, ez az esemény mégis fontos lépést jelentett az egységes francia királyság megteremtése felé.
Gazdasági fellendülés, kulturális virágzásUralkodásának első éveiben VII. Lajos egyik legfontosabb tanácsadója az a Suger apát (†1151) volt, aki Saint-Denis
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
