A Notre-Dame egy jelkép, amiről az elmúlt napokban nagyon sok helyen szó esett. De vajon minek a jelképe? Mit reprezentál? Kinek a temploma? Párizsé? Franciaországé? A kereszténységé? Az európai vagy éppen az egyetemes kultúráé? A többértelműség már fennállt a székesegyház történetének korábbi időszakában is, amikor a katolikus egyház, az önállóságra törekvő több százezres nagyváros és a központosított hatalom kiépítésén munkálkodó királyok mind igyekeztek kihasználni a nagy templom nyújtotta lehetőségeket.
A székesegyház a középkor utolsó századaiban és a kora újkor folyamán rendkívül fontos szerepet játszott Párizs életében vallási, kulturális és társadalmi szempontból is, de emellett erősen kötődött a királyi hatalomhoz, közvetlen ellenőrzése pedig egy papi testület, a székeskáptalan és az ezzel néha rivalizáló párizsi püspök alá tartozott. Ahhoz, hogy ezt a sokféle szerepet és jelentést megértsük, érdemes talán azzal kezdeni, hogy mi nem volt a Notre-Dame.
Kié a Notre-Dame?Bár a Notre-Dame nyilvánvalóan a középkori Párizs legnagyobb temploma volt, a város védőszentjeinek nem (csak) ez adott otthont. Párizs több védőszent pártfogását is élvezi, akik jellemzően a 3–5. században, a kereszténység helyi terjedésének időszakában éltek. Szent Dénes a város első püspöke és evangelizálója, aki a Montmartre hegyén halt mártírhalált, majd halála után csodás módon felkelt, fejét a hóna alá vette, és néhány kilométert elsétált arra a helyre, ahol nyugodni kívánt – itt
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
