A nemzetiszocialista párt születése

A Nem­ze­ti­szo­cia­lis­ta Né­met Mun­kás­párt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) ugyanolyan kis cso­por­to­su­lás­ként kezd­te meg mű­kö­dé­sét, mint min­den po­li­ti­kai szer­ve­zet; hozzá ha­son­ló szám­ta­lan lé­te­zett a Wei­ma­ri Köz­tár­sa­ság el­ső évei­ben. Az NSDAP az utób­bi szer­ve­ze­tek­hez ha­son­lóan va­ló­szí­nű­leg ugyanúgy el­tűnt vol­na a tör­té­ne­lem süllyesz­tő­jé­ben, ha nem buk­kan fel éle­té­ben egy két­ség­kí­vül po­li­ti­kai ta­len­tum­mal ren­del­ke­ző, ké­sőbb ve­zér­nek ki­kiál­tott sze­rep­lő, Adolf Hit­ler. Bár úgy tűnt, hogy az el­ső évek ra­di­ká­lis irány­vo­na­la ál­tal ered­mé­nye­zett 1923-as mün­che­ni puccs­kí­sér­let örök­re vé­get vet az ad­dig di­na­mi­ku­san fej­lő­dő párt­nak, 1925 és 1933 kö­zött az NSDAP új esélyt kapott a tal­pon ma­ra­dás­ra, s ezt jól ki­hasz­nál­va 1932-re Né­metor­szág legerő­sebb par­la­men­ti párt­já­vá vált, hogy azután 1933 január­já­ban a ha­ta­lom is ölé­be hull­jon, s fél év le­for­gá­sa után az egyet­len párt ma­rad­jon, és ál­lam­párt­ként mű­köd­jön 1945-ig.

1919 ja­nuár­já­ban még úgy lát­szott, hogy szimp­la po­li­ti­kai ka­lan­do­rok sör­csar­no­ki szek­tá­ja kezd­te meg mű­kö­dé­sét Mün­chen­ben. 1919 őszé­től Adolf Hit­ler fel­buk­ka­ná­sa és te­vé­keny­sé­ge azon­ban gyö­ke­res for­du­la­tot je­len­tett. Az új – ké­sőbb meg­vál­toz­tat­ha­tat­lan­nak nyil­vá­ní­tott – párt­prog­ram és a név­vál­to­zás is je­lez­te: a Nem­ze­ti­szo­cia­lis­ta Né­met Mun­kás­párt új szem­lé­le­tet kép­vi­sel a po­li­ti­ka po­rond­ján. Hit­ler leg­főbb cél­ja az volt, hogy olyan tö­meg­pár­tot ala­kít­son ki a par­ti­ku­lá­ris szer­ve­zet­ből, amely a ha­tal­mat is ké­pes meg­ra­gad­ni. Ez a ra­di­ka­liz­mus ve­ze­tett el az 1923-as mün­che­ni sör­puccs­hoz, amely azután a párt és alszer­veze­tei­nek be­til­tá­sát ered­mé­nyez­te Németor­szág tel­jes te­rü­le­tén, Hitlert és tár­sait pe­dig bör­tön­be jut­tat­ta.