A nemzeti állam és a nacionalizmus

A rendi államból kibontakozó új társadalom új kereteket jelölt ki magának, olyanokat, amelyek megfelelnek a demokratikus folyamatoknak és a törvényesség uralmának: a nemzetállamot. Nemzetnek a közös történelemmel és kultúrával rendelkező közösségeket nevezhetjük. Nemzetállam az a nemzet, amely saját, szuverén állammal rendelkezik. A nemzetállamhoz való ragaszkodás érzése pedig a nacionalizmus vagy hazafiasság, Ez az érzelem az utóbbi kétszáz év történelmének egyik meghatározó erejévé növekedett.

A törzsi társadalmak a rokonságra hivatkozva határozták meg magukat, a vallási közösségek pedig a közös hiedelemrendszerrel. Az újkori királyságok viszont nem rokoni vagy vallási, hanem területi alapon szilárdították meg hatalmukat. Az általuk kormányzott népek pedig egyre inkább e tágabb terület, az állam egésze iránt éreztek hûséget, mint szûkebb környezetük vagy vallási közösségük iránt. A helyi, törzsi, vallási vagy etnikai csoportok iránti hûség mellett fokozatosan kifejlődött a dinasztiához, a királysághoz, az azonos törvények szerint élő országhoz és néphez való hûség.

A nacionalizmus akkor született meg, amikor a 18. század végétől egyre többen vallották, hogy a nemzet iránti hûség minden más irányú hûség felett áll. Ezt a fejlődő kommunikáció, a nagyobb területet összefogó gazdaság s az állam megerősödése tette lehetővé. A francia forradalmi és napóleoni háborúk idején fellángoló francia nacionalizmus sorra fellobbantotta a legyőzött népekben is a nemzeti érzést.

A nacionalizmus több történelmi feladatot is ellát.

Rendkívüli mozgósítóereje biztosíthatja egyes kormányok számára a tömegek támogatását. A társadalmat olyan célok elérése érdekében mozgósíthatja, amelyeket csak széles körû összefogással lehet megvalósítani. Elősegíti a különböző osztályok, hitvallások és társadalmi csoportok együttmûködését, az egyetértésen, nem pedig az erőszakon alapuló politika megszilárdulását, vagyis az alkotmányos és parlamentáris kormányzást. Azok az emberek ugyanis, akiket a nemzeti hőség kapcsol össze, készek elfogadni azt a kormányzatot is, amellyel nem mindenben értenek egyet, mert tudják, hogy a nemzeti akarat választásokon történő kifejezésével a kormányzat leváltható. A nemzeti hagyományok, közös jelképek, rítusok hozzájárultak a társadalmi ellentétek csökkentéséhez. Nagy legitimációs ereje van: ha egy nép széles körû részvétellel kormányt választ magának, és önálló nemzetállamát tartósan támogatja, azt a többi állam előbb-utóbb kénytelen lesz törvényesnek elismerni. A vallásos