A nemzet prókátora

A „ha­za böl­cse” ta­lán legin­kább a kiegye­zést lét­re­ho­zó po­li­ti­kus­ként épült be a nem­ze­ti köz­tu­dat­ba, va­la­mi­vel ke­vés­bé is­mert szak­jo­gá­szi te­vé­keny­sé­ge. Pe­dig a 19. szá­zad de­re­kán mun­kál­ko­dó re­form­nem­ze­dék szá­má­ra az el­ma­ra­dott jo­gin­téz­mé­nyek fej­lesz­té­se és a tár­sa­dal­mi átala­ku­lás prog­ram­ja szer­ves egy­sé­get al­ko­tott. Úgy is mond­hat­nánk, hogy a szin­te min­den ízé­ben ja­ví­tás­ra szo­ru­ló tár­sa­dal­mi be­ren­dez­ke­dést egy­szer­re kel­lett meg­re­for­mál­ni. Eb­ben a kom­pakt re­form­moz­ga­lom­ban a bün­te­tő­jog­nak kiemel­ke­dő szerep ju­tott.