rubicon

A nemzet bombázói

A magyar futball gólkirályai
15 perc olvasás

A futball sava-borsa a gól. Lehettek kiváló kapusaink Zsáktól Grosicsig, hátvédeink a „Fogl-gáttól” Mészölyig, fedezeteink Lázár „tanár úrtól” Bozsik Cucuig, a magyar válogatott akkor volt nagy, amikor igazi muskétások ontották a gólokat. S a magyar futballnak azért voltak nagy korszakai, mert belőlük nem volt hiány: Schlosser, Orth, Takács II, Zsengellér, Deák, Puskás, Kocsis, Albert, Tichy, Bene, Dunai II, Détári és Nyilasi – hogy csak a legnagyobbakat említsük.

A magyar futballbajnokságok történetének első gólkirálya nem is szeretett igazán futballozni. De lehet, hogy jobb úgy fogalmazni: néhány sportágat lényegesen szívesebben művelt. Kiválóan kerékpározott, de még jobban korcsolyázott és evezett. Utóbbi kettőben valóban a világelitbe tartozott. Talán odakerült volna a belle époque új őrületében, a futballban is, ha nem zajlik olyan sebesen körülötte az élet. 

Schlosser Imre, 1925 Manno, az első

Manno Miltiadest, a jómódú görög gabonakereskedő Pancsováról Budapest­re került fiát imádta a futballközönség. Miután a BTC középcsatáraként 1901-ben, az első hazai bajnoki idényben mindenkinél több gólt szerzett, s játszott az akkor reprezentatívnak nevezett válogatott Richmond AFC és Surrey Wanderers elleni meccsein, közölte, hogy a későbbiekben inkább két új kedvenc sportágában, az evezésben és a gyorskorcsolyázásban versenyez majd. Erre a Sport-Világ 1902 eleji számainak egyikében szerkesztőségi üzenet

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta