1986-ban Ernst Nolte német történészt kérték fel a frankfurti „Römergespräche” szimpóziumsorozat egyik előadására. A szimpózium témája sokat sejtetett: „politikai kultúra jelen időben”. Nolte előadását, amely Az elmúlni nem akaró múlt címet viselte, a szervezők a szöveg ismeretében nem engedték felolvasni. A politikailag inkorrektnek ítélt előadást a rangos német napilap, a Franfurter Allgemeine Zeitung közölte le. Formálisan ezzel vette kezdetét a német történészvita. A vita több szempontból is rendkívül jelentős. Egyrészt azért, mert a 20. század alapvető kérdéseivel foglalkozik: olyan ügyekkel, amelyek minden gondolkodó embert érintenek. Másrészt azért, mert Németország és ezzel Európa közgondolkodását is jelentősen befolyásolta az a diskurzus, amely nácizmus és kommunizmus viszonyáról szólt. Harmadrészt pedig azért, mert ez a vita ma is folyik, sőt, vannak országok, ahol a folyamat csak most kezdődik el.
Bár a közvélemény előtt elsősorban Nolte személye jelent meg a vita kirobbantójaként, valójában több, egymástól független történész idézte elő a II. világháború utáni Németország talán leghevesebb indulatokkal folytatott sajtópolémiáját. Az első lökést talán Andreas Hillgruber adta. A II. világháborút kutató Hillgruber a szakma köztiszteletben álló személyiségének
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
