A Nemeskéri-Kiss família

1848–49-es hon­véd­ez­re­des: Ne­mes­ké­ri Kiss Mik­lós (1820–1902)

A Tol­na me­gyei Bi­ká­don szü­le­tett. Ta­nul­má­nyait be­fe­jez­ve ügy­vé­di ok­le­ve­let szer­zett, majd hosz­szabb kül­föl­di utat tett. 1844-től fo­gal­ma­zó­ként, 1846-tól tit­kár­ként a hely­tar­tó­ta­nács­nál mű­kö­dött. 1848. jú­nius 6-án őr­na­gyi rang­ban a bu­dai nem­zet­őr­ség pa­rancs­no­ká­vá ne­vez­ték ki. Egy moz­gó­sí­tott nem­zet­őr zász­ló­alj­jal Kos­suth kí­sé­re­té­ben részt vett az 1848. ok­tó­be­ri al­só-auszt­riai had­já­rat­ban. Ezt kö­ve­tően Kos­suth ki­ne­vez­te a Du­nán­túl ga­bo­na­be­gyűj­té­si kor­mány­biz­to­sá­vá, azon­ban felada­tát csu­pán egy hé­tig lát­ta el. 1848. no­vem­ber 1-jétől alez­re­des­ként, majd 1849. ja­nuár 1-jé­től ez­re­des­ként állt a bu­dai nem­zet­őr­ség élén. 

Gödöllői vadásztársaság vitéz nagybányai Horthy Miklóssal. I. Nemeskéri-Kiss Géza, 2. Teleki Tibor gróf, 3. Wekerle Sándor, 4. ifj. Esterházy László gróf, 5. Horthy Miklós, 6. Nemeskéri-Kiss Sándor, 7. József főherceg, 8. id. Esterházy László gróf, 9. Edelsheim Gyulay Lipót gróf, 10. Pesthy Pál, II. Montenuovo Ferdinánd herceg

Bu­da feladá­sa után, 1849. ja­nuár ele­jén tisz­tá­zat­lan kö­rül­mé­nyek kö­zött el­hagy­ta a ma­gyar fő­vá­rost. 1849 feb­ruár­já­ban már Pá­rizs­ban tűnt fel, majd már­cius ele­jén Te­le­ki Lász­ló meg­bí­zá­sá­ból Ge­no­va–Li­vor­no–To­ri­no kör­úton vett részt, de kül­de­té­sé­nek ered­mé­nyé­ről és rész­le­tei­ről ke­ve­set tu­dunk. Ké­sőbb ál­lí­tó­lag Spa­nyolor­szág­ban és Por­tu­gá­liá­ban is járt, ám en­nek az út­nak a rész­le­tei­ről szin­tén nem tu­dunk kö­ze­leb­bit. 1849. jú­nius vé­gén Auszt­rián ke­resz­tül meg­pró­bált ha­za­jut­ni Ma­gyaror­szág­ra, de Salz­burg­ban felis­mer­ték, s csak ne­he­zen tu­dott meg­me­ne­kül­ni. Jú­lius kö­ze­pén Marseille-ben tar­tóz­ko­dott, au­gusz­tus ele­jén pe­dig Te­le­ki őt aján­lot­ta sa­ját utód­jául Kos­suth­nak. Az emig­rá­ció­ban 1851– 1864 kö­zött Kos­suth egyik leg­bi­zal­ma­sabb mun­ka­tár­sa lett. Kü­lö­nö­sen igaz ez az 1859–1861 kö­zöt­ti idő­szak­ra, ami­kor a fran­cia ud­var­ral tör­té­nő kap­cso­lat­tar­tás­ban ját­szott fon­tos sze­re­pet.