A magyar nemesi vármegyét, amelyet Eckhart Ferenc sajátos magyar intézménynek nevez, a 19–20. századi történetírás sok szempontból joggal kritizálta. A magyar középnemesség – kétségtelenül a saját privilégiumait is védve, de – kialakított egy olyan önkormányzati rendszert, melynek a közigazgatásban játszott szerepe a modern kor előtt nélkülözhetetlennek bizonyult. A nemesi vármegye egyúttal a magyar alkotmány és ezzel a nemzeti önállóság legfőbb védelmezője is volt. Hosszú évszázadokon keresztül nem a bécsi kormányzat, hanem a nemesi vármegye gondoskodott a személy- és vagyonbiztonságról, az általa felállított nemesi bíróságok – ragaszkodva a magyar törvényekhez és a szokásjoghoz – működtették az igazságszolgáltatást, s rendkívül széles jogkörrel rendelkezve intézték a vármegye lakosságának jogvitáit.
A történeti alkotmány különböző korokból származó sarkalatos törvények, szokásjogi szabályok és a jogtudomány (jogirodalom) által lefektetett elvek összessége. Az „íratlan” alkotmány elnevezés félrevezető, hiszen a történeti alkotmánynak is a legtöbb rendelkezését írásba foglalják. Ráadásul hatályba lépésük után a kartális alkotmányok is közelíteni kezdenek a történeti alkotmány felé, mivel idővel módosítják és egyre több szokásjogi szabállyal gazdagítják.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
